Sport és pszichológia

0
57

Első pillantásra nincs összefüggés a két fogalom között, de megerősítésként elsüthetném „a fejben dől el” közhelyet. Induljunk ki abból, hogy minden cselekedetet megelőzi az elhatározás. Az elhatározás egyfajta akarat, amelyet szándékosság, céltudatosság és a választási lehetőségek közötti döntés képessége jellemez. Amennyiben valaki komolyan szándékozik mozogni még koncentrálnia, összpontosítania is kell előtte, vagy közben. Máris az alapvető pszichológia fogalmak mentén haladunk a sport irányába.

Sportpszichológia definíciója

A sportolással, a sportoló ember pszichológiai jellemzőivel foglalkozik a tudományág. Ismereteit több kutatási területről szerezte, ilyen például a csoportdinamika, a klinikai szakpszichológia vagy a szociálpszichológia. Alapvetően a versengés igényét, motivációs beágyazottságát, bázisát tanulmányozták. A melburn-i olimpián (1956) rendezett tudományos konferencián hangzott el először, hogy a teljesítmény fokozásának érdekében nélkülözhetetlen a lelki erőforrások hasznosítása. Csapat pszichológust elsőnek az ’50-es években Dél-Amerikában, a futball teljesítmény növelésére használtak.

Mozgás

A mozgás létfenntartásunk alapvető kritériuma, beszéljünk egy pohár víz megívásáról vagy bármilyen funkció ellátásáról. Genetikailag a korai vadászó életmódra vezethető vissza, a menekülés képességére. Munkák elvégzése folyamán is szükség van rá, kisebb nagyobb mértékben. Sőt, nincs is olyan tevékenység, a gondolkodási és érzelmi funkciókat kivéve, ami ne járna mozgással, még érzelmeinket is kifejezhetjük mozdulatokkal. A mozgás alapvető örömszerzési forrás is, rengeteg gyerekjáték alapszik rajta. A mozgásnak feszültségoldó hatása van és a felszabaduló endogén opiátok segítségével jut hozzá a szervezet.

Teljesítménynövelés

A motiváltság alapvető kritérium a sporttal kapcsolatban. Ha nem akarok elfutni a célig vagy nem akarom legyőzni az ellenfelet, akkor nem is fogom. A cél elérésére kell hangolnia magát a versenyzőnek és ezt meg kell tanulnia. Olyan állapotot kell generálni önmagában, amiben a legjobb teljesítményre képes, akkor is, ha éppen válik vagy halálos beteg az aranyhörcsöge. Egész testét és egész személyiségét kontroll alatt kell tartania. Ép testben ép lélek, tartották az ókorban és ez a mai napig megállja a helyét. A teljesítmény csak akkor fog növekedni, ha fejben is ott van az ember, ha nem szorong a magánéleti problémáktól, ha hisz magában, ha figyel, ha akar. A mentális egészség is összetevője a sportnak.

Önismeret

Mi a helyzet akkor, ha minden rendben, de mégsem jönnek az eredmények? Akkor nem tudunk valamit önmagunkról. Nagyon sokan gondolják magukat tökéletesen problémamentesnek, mégis saját árnyékuk átlépésével küszködnek. Ilyenkor nem árt valamilyen külső kontroll segítségét kérni, mégpedig pszichológusét. Az önismeret is visszavezethető történelmi hagyományokra, hiszen az olimpiát és a testedzés fontosságát hangsúlyozó ókori görög társadalom szemléletében fontos szerepet játszott az „ismerd meg önmagad” elv. Ez a mára elcsépelt mondás azt is kifejezi, hogy az önismeret rendkívül nehéz és összetett folyamat, de mindennek az alapja. Amennyiben úgy vágunk neki egy veszélyes kihívásnak, hogy nincs azzal kapcsolatban tapasztalatunk, nem mértük fel kellőképpen tudásunkat, akkor akár még a fogunkat is otthagyhatjuk. Másrészt önmagunk megismerése egy egész életen keresztül tartó folyamat, ami nem zárul le soha. Környezetünkben végbemenő változások állandóan alakítanak bennünket.

Edzésterv

Ha egy mentális edzéstervet kellene felállítani, akkor a következő folyamatokból állna:

  • , Önismeret. Igyekezzünk megtudni, mi ösztönöz és mi hajt bennünket valójában a sportteljesítmény elérésének érdekében. A legjobbnak lenni önmagában? Ez kevésnek tűnik. Minden cselekvés mögött a megfelelni vágyás, az uralkodás, a komplexusok legyőzése, a menekülés, a rettegés (stb.) állnak, hogy csak találomra a legkézenfekvőbbeket említsük. Ha kiderült mi hajt vagy gátol bennünket, rá tudunk erősíteni vagy el tudjuk nyomni magunkban. A tényezők mögött komplex rendszerek sejlenek fel, amikkel szintén dolgozni érdemes. Lehet, olyan összetevők bukkannak felszínre, amit eddig nem is sejtettünk, mégis irritálják a lelkünket.
  • Az önismereti tréning után jöhetnek a speciális sportpszichológiai terápiák vagy foglalkozások, ami még inkább segít a célok elérésében. Lehet, hogy az akaraterőt kell növelni, lehet, hogy a fájdalomtűrést, talán a koncentrációt fejleszteni, a szorongást oldani. Az izgalmi szint pontos beállítása minden sportágnál mérvadó. A központi idegrendszeri aktivitás és a fizikai teljesítmény között kapcsolat van. A súlyemelőknél a magas szinten működő izgalmi állapot, szorongás pozitívan hat a teljesítményre. Ugyan ez egy sportlövő esetében pont az ellenkezőjét okozza. Erősen izgatott állapot kedvező a sprint számokban és a küzdősportokban, míg a koncentráltságban elvégzett gyakorlatok minél nagyobb nyugalmat igényelnek, ilyenek a torna, célzó sportok, művészi sportok (műugrás, műkorcsolya, műugratás, stb.). De minél összetettebb egy sportág, annál komplexebb az aktivációs szint, ami a versenyzőnek kedvez. Amennyiben egy csatár támadásban van agresszív, felfokozott szintre kerülnek az érzelmei, amint visszahúzódik védekezni ez lecsillapodik és koncentráltan kezd dolgozni. Akkor működik jól a pszichéje, ha képes robbanásszerűen felpörögni és ugyan ilyen sebességgel lehiggadni. A vele szemben elkövetett szabálytalanság felhúzza, azonban a büntető elvégzésekor már higgadtan rúgja a sarokba a labdát.

A sportpszichológia konkrétan felméréssel kezdődik, relaxációs technikák következnek, elsősorban az általános, illetve a versenyek előtt és közben fellépő szorongás csökkentésére használható. A szisztematikus deszenzitizáció módszerét eredetileg a versenyhelyzetek során fellépő szorongás csökkentésére fejlesztették ki. A figyelemfókuszálási technikák abban segítik a sportolót, hogy nagyobb hatékonysággal legyen képes az adott versenyen, vagy mérkőzésen maximális odafigyeléssel teljesíteni. A sportteljesítmény fokozására alkalmas a mentális tréning is. Előfordulhat a sportoló edzésmunkája vagy sérülések utáni felépülések során olyan helyzet, amikor az edzések mennyisége és intenzitása nem növelhető tovább. Ekkor alkalmazható a mentális felkészülés módszere, vagyis a mentális tréning, melynek során a sportoló a mozgást nem valós mozgásformák kivitelezése által, hanem képzeletben viszi véghez.

  • Mentális edzés fenntartása. A psziché olyan, mint a test. Ha már begyakorolta valaki illetve felfejlesztette magát, akkor folyamatos tréningben kell tartania azt. Az önismeret olyan terület, amit egész életünkben fejlesztenünk kell. Mindig új élethelyzetbe kerülünk, ahogy megy az idő. Bár úgy tűnik, még mindig ugyan abban a környezetben edzünk, de a körülmények folyamatosan változnak körülöttünk. Lehet, hogy valaki már hat éve a Honvéd versenyzője, de közben elvált, megnősült, gyereke született, olimpiát nyert vagy lecsúszott a dobogóról. Mindenhez alkalmazkodnunk kell és ez nem megy egyszerűen, egyre bonyolódik az életünk, mert az élet ilyen.
Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus, szexuálpszichológus

A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, mint okleveles pszichológus végezett. A Budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának Szakpszichológus Szakképzése végeztével klinikai szakpszichológus lett. 10 éven keresztül tanult a szakirányú felsőoktatásban.

Munkatapasztalatát pszichoterápiás osztályon, nevelési tanácsadóban és pszichiátriai osztályon szerezte (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Bajcsy-Zsilinszky Kórház Rendelőintézet Pszichiátriai Osztály, Józsefvárosi Nevelési Tanácsadó). Éveken keresztül a Pest Megyei Önkormányzat 1. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának tagja volt. A Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia alapszakon és mesterszakon gyakorlati oktatási vezetőjeként is dolgozott. 10 év munkatapasztalat áll a rendelkezésére.

Jelenleg a Ferencvárosi Szakrendelő pszichológusa, valamint a Magyar Orvosi Kamara tagja. Rendszeresen jelenik meg különböző televíziós csatornákon szakértőként.